Szelényi Anya Akadémia

Te is gyakran felteszed ezt a kérdést: „Hasfájós a babám, vagy más a baj?” Olvass tovább, ha szeretnéd tudni, hogy mi állhat a csecsemősírás hátterében, vagy hogy mikor beszélnek hasfájósságról, kólikáról, és hogyan kezelik ezeket, vagy mit mi a gond, ha másért sír a kisbabád? Mikor fordulj orvoshoz? Hogyan segítheted a babádat anyaként?

Nagyon sokszor látom leírva anyák egymás közti beszélgetésében (olykor szakembereket is idézve), hogy az a gyerek, akik élete első 3 hónapjában kifejezetten sírós, nyugtalan (legalább 3 héten át, a 7 minimum 3 napján, legalább 2 órát sírnak / nyűgösek), akkor ennek hátterében a kólikának nevezett hasi fájdalom állhat.  Még az éretlen bélműködésről is beszélnek, hiszen a napról napra a csecsemő egyre több táplálékot magához vesz, ezzel kitéve a bélcsatornáját egyre nagyobb terhelésnek.

A valóságban azonban nem szabad és nem is érdemes a hasfájás és a sírósság közé egy egyenlőség jelet tenni, ahogy későbbi életkorban sem lehet minden esetben a fogzásra fogni a sírósságot.

Ha ennyire nem egyértelmű ez a csecsemőkori sírás és pocakfájás kapcsolata, akkor mégis mit csináljak? – kérdezheted

Te is gyorsan elterjed, és könnyen beszerezhető, vény nélkül is kapható, étrend-kiegészítő cseppeket adsz vagy adnál a babádnak? Sokan megteszik ezt, ami érthető is, hiszen segíteni akarnak a babájukon, enyhíteni a kínzó fájdalmukat. S mindenbe képesek vagyunk belekapaszkodni, sokszor  orvosi kontroll nélkül is beadni a babáknak, és folytatnánk még akkor is, ha semmi változást nem tapasztalnánk, mert másnak állítólag segített.

Először is tudnod kell, hogy
a kifejezetten sírós csecsemő és a hasfájósnak mondott csecsemő
viselkedésében számos különbséget lehet szakértő szemmel megfigyelni.

A teljesség igénye nélkül most én is leírom a főbb különbségeket, melyet, ha megismersz, könnyebben megtudhatod, hogy mit tegyél:

A kólikás csecsemő intenzív testi tüneteket mutat

• A sírás szinte hirtelen, előjel nélkül kezdődik, és nehezen csillapítható, éles-hangos, olykor sikító.
• Olyan valóban fájdalmas jellegű.
• Amihez feszes, puffad has,
• lehetőségekhez mérten behajlított-felhúzott lábak,
• grimaszolás,
• ökölbeszorított kéz társul.

Milyen a „kifejezetten sírós csecsemő”?

Ha különbséget állítunk a kólika és a „kifejezetten sírós” csecsemők viselkedésében, – vagyis ha nem feltétlenül beszélünk kólikáról -, akkor ilyen a viselkedést tapasztalunk a babán:

• Nem mindig sírnak, inkább nyűgösködnek, és csak ezt követően váltanak át intenzívebb sírásba is.
  (Itt jegyzem meg, hogy pl. egy átázott pelusos „nem érzem jól magam most” helyzetben lévő csecsemő, ha nem kap segítséget, tiszta, száraz ruhát, vagyis a nyűgösködésére, sírdogálásra nem kap megfelelő válasz, megnyugtatást, akkor az ő sírása is átválthat a fájdalommal teli sírásra).
• Tehát a „kifejezetten sírós csecsemő”, ellentétben a hasfájóssal, olyan, mintha semmi nem lenne jó neki.
• Inkább a függőleges testhelyzetet szeret lenni a vízszintes helyett.
• Gyakran izeg-mozog, ha teheti, és megfeszítik magát.
• Sok szülő beszámol arról, hogy nehéz őket testközelben tartani, átölelni.
• Ébernek, ingerekre éhesnek tűnnek, mégis a külső ingerekkel szemben túlérzékenyek, ijedősök is lehetnek.
• Nehéz megnyugtatni őket.

Jellemzően a késő délutáni, esti órákban szembetűnő ez a viselkedés.

Mi is lehet akkor a háttérben? S mit lehet tenni egyik vagy másik esetben? Mi értelme van ennek a megkülönböztetésnek? Anyaként az a célunk, hogy jól legyen a gyerekünk.

Mi van tehát a hasfájósság hátterében, mit mondanak?

• A szervi betegség, eltérés – az esetek döntő többségében – nem igazolható.
• A baba ált. egészséges, jól fejlődő.
• Van olyan magyarázat is, ami azt mondja ki, hogy a táplálás során lenyelt és a bélcsatornába kerülő levegő okozza a panaszokat, vagy vannak, akik azt mondják a sírós csecsemő a sírások kapcsán nyelik a többlet levegőt, és így a sírás miatt keletkezett a hasfájás, ami miatt így aztán megint sírnak.
• Vannak, akik a bélfóra baktérium-összetételét, vagy a tejcukor bontásáért felelős enzim „éretlensége” a felelős. Vagy önmagában a bejutott táplálék – röviddel az étkezés után – indítja el a bélcsatorna béltartalmának továbbító működését, amit egy érzékenyebb baba intenzív testi érzetnek tud be, és ez számára csak sírással, segítségkéréssel orvosolható.

S mi állhat a „Kifejezetten sírós” csecsemők viselkedésének hátterében?

• Tehát ők is mutatnak kólika szerű sírást, de csak alig kb. 10%-ban,
• és 90%-ban „normál” sírás vagy nyűgösség, tapasztalható,
  • melyből csupán 5%-ban van a háttérben szervi elváltozás (pl. tehéntejfehérje-allergia vagy a reflux), ezt nyilván egy gyermekorvosi, belgyógyászati kivizsgálással lehet valóban feltárni, és megfelelő kezelési módokat meghatározni.

Még egy fontos dolog:

Sokan – elsőgyerekes anyaként ez teljesen érthető – a kakiláshoz készülő kisbaba erőlködését, kivörösödését is hasfájásnak értékeli.

Én magam is beleestem anno ebbe, aztán megkaptam a megnyugtató orvosi, szülő-csecsemő konzulensi magyarázatot az egyik kollegámtól:

A baba ahhoz, hogy a székletét kiürítse hasprést (hasfalának megfeszítését) kell alkalmaznia, de egyúttal el kell lazítania a végbél-záróizomzatát is. Ez egy igen komplikált, összehangolt művelet, amit meg kell tanulnia a babának. Így amíg ez nem megy, kínlódást látsz rajta, aztán úgy hírtelen csak úgy „kirobban” belőle a kaki, mely egyúttal egy megkönnyebbülést mutató viselkedést hoz magával.

Ez egy természetes folyamat, meg fogja tanulni a baba, nem igényel külső beavatkozást. (Sőt, ha alkalmaznak – szintén sajnos gyakran javasolt / durva eljárásokat – az olykor még meg is zavarja ezt a természetes folyamat kialakulását.)

Ide hozom: a kakilást (és sokszor a szülést is) régebben guggoló pozícióban végezték, mert ebben a helyzetben a végbél záróizma természetes módon könnyebben ellazítható. Én magam ezt a tudást alkalmazva egy kakilást és szelek távozását segítő karban tartott baba-pozíció megtanítását, valamint egy speciális babahas masszázs alkalmazását szoktam megtanítani az anyáknak,

de mindenekelőtt egy anyával a konzultáció során feltárni és kezelni kívánjuk a sírósság okát, akkor minden esetben javaslom, hogy derítsünk fényt az olykor súlyosabb betegségekre is, melyek amúgy egyéb tünetekkel is járnak, így nem otthoni kezeléseket, hanem gyerekorvosi konzultációt és kivizsgálást kíván. (Ezek a valódi szervi okok, ahogy fent írtam, az esetek valóban kis %-ában vannak valóban a háttérben, de derüljön ki az mielőbb, mert addig bármilyen tüneti kezelés alaptalan és hasztalan.)

Fontos tehát mérlegelni a ti esetekben is, hogy a cseppeket ki írta elő, ha gyerekorvos, akkor mindenképpen egyeztessetek, hogy a tünetek még fennállnak, és nézzétek meg, zárjátok ki az egyéb szervi okokat. (Irányadó lehetnek ezek az alábbi egyéb tünetek:  székletének jellege megváltozik, ha hány vagy nehezen táplálható – de hangsúlyozom ezt orvosotokkal beszéljétek át, mert egyéni elbírást kíván.)

Ahogy remélem ebből a hosszabb leírásból azért kitűnik, hogy a sírás hátterében sokkal ritkábban áll a kólika, mint azt a szülők gondolják.

Ezért érdemes minden egyéb kezelést – vagy „szokásosnak” mondott – rutinszerűen alkalmazott (szuper marketinggel megírt) „kezelést” mellőzni, felesleges és sokszor még ártalmas is egy sor gyógynövényt tartalmazó készítményt és görcsoldók sorát kipróbálni, vagy még oly kerülendő „módszereket” választani a baba kakiltatásához, mint a „lázmérőzés vagy szélcsövezés”, beöntés.

Ha nem tudod mi is ez a „lázmérőzés vagy szélcsövezés”, akkor jó is ez így, de csak hogy ne keress rá a neten, inkább leírom:

• A lázmérőt vagy „külön erre kifejlesztett” szélcsövet a baba végbelébe dugását, forgatását, pár percnyi benn tartását javasolják, hogy ezzel segítség a szelek távozását. Én magam is most gyorsan elolvastam a „használati leírást”, ugyan a szövegben benne vannak az ártalmasságra, károsságra utaló sorok, de mégis ezek mellett könnyű elhaladni a szülőnek, akik ezt látja egyetlen megoldásnak. Te kérlek ne tedd, mert ez nagyon nem jó, sokszor kimondottan abuziv tett.)
• Érdemes vigyázni a baba hasának melegítésével is, mert a magpárna vagy a textília sokszor annyira meleg lehet, hogy a baba közvetlen bőrére helyezve akár égési sérüléseket is okozhat.
• Az egyéb, még kevésbé ellenőrizhető hőforrásokkal (hajszárítóval, palackokkal) is sajnos sok sérülést okozhatunk. Ne alkalmazzuk.

S akkor mi is lehet a háttérben, ha nem kólika? – kérdezhetnéd

Lehet a stressz esetleg?

Olykor a babával történő szoros testi kontaktus, az összebújás vagy a testközelség, a szoptatás, a hordozás jótékony hatású lehet, de nem minden esetben elégséges csak ez.

Van, hogy az élethez való alkalmazkodás, a sok-sok inger, ami nap, mint nap éri őt, teszi őt nyűgössé, síróssá. Ezért gondold végig te is a napotokat, szokásotokat, mi történik, ha változtattok a programokon, ha kevesebb a zavaró körülmény, ha nem megy állandóan a tv, ha csak úgy csendesebb, ingerszegényebb napotok van, van akkor változás?

Arra is érdemes figyelni, hogy az egyes programok / eseményváltások között is legyen lazább az átmenet. Egy csecsemőről van szó, nem mondhatom, hogy olyan könnyen tud váltani az őt ért történések között, ahogy egy kisdiák átpakolja tanszereit a tanórák közötti szünetekben. Neki még egy pelenkacsere utáni öltözés, vagy egy vetkőzés utáni fürdés is nagyon nagy és olykor hirtelen történő változás lehet. Különösen az érzékeny csecsemők körében.

Használj babajeleket vagy énekelj, mondókázz, és finoman meséld el neki, hogy mi fog most történni, használd a dajkanyelv csodáját, hogy megkönnyítsd neki az egyes történések közötti átmenetet.

Figyelj arra, hogy a megnyugtatás, valóban számára is megnyugtatást jelentsen. Ha gyakran van kézben, akkor milyen intenzív inger éri? „Sose rázzuk a kisbabát!” A dajkálásnak, ringatásnak szelíd változatát alkalmazzuk.

S ami a legfontosabb a babád szociális, családban élő, veled szoros testi kapcsolódásra vágyó csodás kis teremtés, aki számunkra még (vagy már) felfoghatatlan módon képes érzékelni a környezetének minden rezgését, vagyis az egész környezetét.

Úgy is mondhatom, hogy ő egy bio-pszichó-szociális lény, csak így irtó furán hangzik, de remélem, hogy érted a lényeget, ha pl. a családotokban előfordulnak látható vagy nem látható, kimondott vagy kimondatlan feszültségek, akkor azt ő érzi és ennek hangot ad, ezt tükrözi. Ilyenek lehetnek a különböző családi vagy párkapcsolati nehézségek, anyagi vagy szociális gondok, félelmek, ami amúgy érthető okokból a családi kapcsolatokat megterhelik rá is hatással lehetnek.

Ugyanis a baba érzi az őt körülvevő emberek lelki eredetű problémáit (szülés utáni lehangoltság, depresszió, kifejezett szorongás és aggodalmaskodás), vagy a régebbi, fel nem dolgozott, megterhelő tapasztalatok, élmények lehetnek ezek, és itt igazából nem is a babád a forrása a sírósságának, épp ezért más megoldással tudod segíteni ezt a helyzetet és így őt is.

Mit tehetsz, és én mivel segíthetlek konkrétabban:

• Ha nálatok is lehet ilyen a háttérben, ha a babád ezekre reagálva jelez, akkor pároddal / barátokkal átbeszélheted.
• Mégis még jobb lehet, egy személyes keretek között, mondjuk egy szakember (védőnő / orvos / szülő-csecsemő konzulens…) előtt kimondani, feltárni, jelentéseket találni, megfelelőbb reakciókat vagy megoldásokat keresni.
• Én is tudok neked segíteni.

Én, perinatális szakemberként, szülő-csecsemő konzulensként felkereshető vagyok.

Akár a „Kisbabám született!” online konzultáción >>,

akár személyes találkozással Perinatális szaktanácsadáson >> vagy Integrált szülő-csecsemő konzultációkon >> a speciális megoldástaláló módszerekkel, technikákkal tudlak én is támogatni, de bízom benne, hogy már ez blogbejegyzés is megfelelőbb eligazítást nyújtott számodra a tekintetben, hogy mit tegyél, hogyan reagálj, vagy merre induljál tovább.

Végezetül, álljon itt külön is, hogy a téma kapcsán, mely esetekben szükséges azonnal szakorvoshoz fordulni:

Fordulj azonnal a gyerekorvoshoz, ha a babád

• sírásának hangja és jellege a korábbiakhoz képest megváltozik, (pl. sikít, nagyon magasabb hangon sír), nehezen táplálható, ha úgy látod nem érzi magát jól
• a sírás közötti szünetekben bágyadt, akár el is alszik, (testhőmérséklete lehet emelkedett, de a szokásosnál alacsonyabb is) + a viselkedése „nem tetszik”, eltér a megszokottól
• nem kakil és a szelek sem távoznak, emellett a hasa puffadt, ő pedig nyugtalan és nem táplálható
• heves, 5-15 percenként szabályszerűen visszatérő, fájdalmasnak tűnő „hasfájós rohamokat” mutat, emellett a hasa puffadtabb
• bélgázok nem ürülnek, helyettük véres széklet vagy friss véres nyálkát ürít
• lázas, hány és hasmenése van
• lázas, nehezen táplálható, vizelete szokatlan vagy kellemetlen szagú, ha úgy érzed, hogy „nem tetszik” a viselkedése

ha a babádnak

• ismert, mindeddig visszahelyezhető sérve van, illetve frissen jelentkezik duzzanat a lágyékhajlatban, a herezacskóban / nagyajkakban és az duzzadtabbá, feszessé válik, érintésre érzékeny vagy fájdalmassá válik.

Ha sírós a babád, nem maradsz egyedül, legyél te is a privát csoportunk tagja, találkozz, beszélgess más anyákkal is, akik hasonló nehézségekkel küzdenek. Vegyél részt az online meetingeken, előadásokon, mert az anyaság tanulható, kérd tagságot a Facebook csoportba vagy kövesd rendszeresen a Szelényi Anya Akadémia Youtube csatornáját! >>