Kell-e a karácsonyi csoda varázsa a gyereknek? Mit mondj neki a Mikulásról? Hogyan és mikor valld be az igazat? Nem fogja úgy érezni, hogy végig hazudtam neki? Mit javasol a baba-mama szakértő?
Alapvetően mindig abból érdemes kiindulni, hogy a te családodban mi volt a hagyomány, milyen szokásokat hoztál magaddal otthonról. Átbeszélheted a pároddal is, hogy neki milyen élményei vannak az ünnepekkel kapcsolatban. A legjobb, ha erre már a babavárás időszakában sort tudtok keríteni és a közös jövőtök tervezésekor azt is tisztázni tudjátok, hogy milyen hagyományokat szeretnétek teremteni a saját családotokban, életetekben.
Ha számodra az jelentette az örömöt, hogy a szüleiddel együtt díszítettétek a fát, és a párodéknál is ez volt a szokás, akkor nyugodtan folytassátok ezt a hagyományt. Ha viszont nyitottak vagytok arra, hogy egy kis varázslatot csempésszetek az ünnepekbe, akkor tegyétek meg. Az a tapasztalatom, hogy az apró csodák megteremtésével sokkal kevésbé fókuszálnak a gyerekek az ajándékokra, helyette több figyelmet kap a feldíszített fa, a közös ünnepi vacsora, a szeretet és az összetartozás érzése.
Sok szülő számolt be nekem arról, hogy amikor gyermekként megtudta az igazságot a Mikulásról (a Jézuskáról, az angyalokról, a húsvéti nyusziról), az nagyon rosszul esett neki. Ha ez tényleg így volt, akkor az azt jelenti, hogy nem volt jól „felépítve” a csoda.
Amikor én gyerek voltam és a testvéreimmel vártuk, hogy két hét után, a harmadik csengettyű-szó felhangzásakor az angyalok végre kinyissák a nagyszoba ajtaját, sosem tűnt fel, hogy az előszobában nincs ott az apukám. Pedig amikor kitárult az ajtó, ő ott bújt meg mögötte. (Az egyik nővérem huncutságból mindig jól megnyomkodta az ajtót, apukám pedig csendben tűrte – nyilván a testvérem már tudta, hogy ott van.) Egyszer aztán megláttam őt és nagyon furcsa érzés volt, de már elég nagy voltam, ezért csak kicsit voltam csalódott. De akkor elhatároztam, hogy én majd máshogy csinálom. Ugyanúgy, de mégis másképpen.
A gyermeklélektanról és a kommunikációs készségek fejlődéséről szóló tanulmányaim hozták azt a gondolatot, hogy minden helyzetben törekednünk kell az őszinteségre, miközben szem előtt kell tartanunk azt is, hogy mire áll készen a gyermekünk, hol tart a fejlődése és, hogy mit ad hozzá az életéhez a mese és a fantázia világa.
Én mindig ezeknek a szabályoknak a betartására törekszem, ha kérdez tőlem a gyermekem valamit:
- az ő fejlettségi (értelmi) szintjének megfelelő választ adjak,
- azonnal hagyjam abba a magyarázatot, ha úgy látom, hogy már nem tud rám figyelni,
- ne akarjam csak azért is végigmondani a gondolatot, ugyanis ha már nem figyel rám, akkor valószínűleg még nem áll készen a válaszra.
Ezt a három alapelvet követem akkor is, amikor például a „hogyan születik a gyerek” téma merül fel.
De mégis hogyan és mikor valld be, hogy ki a Mikulás valójában?
A válaszom egyszerű: onnantól kezdve, hogy a gyermeked megszületett, beszélj a témáról megfelelően. Sose érezd azt, hogy nem mondod el az igazat. Mindig meg lehet találni azokat a mondatokat, amivel igazad van akkor is, ha még szeretnéd fenntartani a varázslatot.
Ha szeretnéd átélni, hogy a gyermekeddel közösen kikészítitek a csizmáitokat és szeretnéd látni, ahogy csillogó szemekkel várja, hogy másnap reggelre a Mikulás csak úgy bele tegye az ajándékokat a cipőtökbe, akkor segítsd őt ebben az álmodozásban, közben pedig ti magatok is ajándékozzatok, adakozzatok. A karácsonyi készülődés során írjatok közösen levelet az angyaloknak, de mondd el a gyermekednek, hogy az angyalok sem mindig hoznak el mindent, mert ők is jól végig gondolják, hogy mire is van szükség.
Ha nálatok is az angyalok hozzák a fát és az ajándékoka, akkor példul figyelj arra, hogy legyen több közös titkos, csodás, varázslatos tevékenységetek a gyermekeddel. Ami alatt folyamatosan emlékeztesd a következőkre:
„Ajándékozzunk meg másokat! Gyere, most mi is olyanok leszünk mint Szent Miklós. Ezúttal én leszek a Mikulás. Gyere, segítsünk a testvérednek, most mi leszünk az angyalok. Tegyünk rendet és legyünk jók, mint ők.”
Így érheted el, hogy az ünnepben rejlő fantázia és varázs egyúttal igaz és valós is legyen. Ha szeretnéd, hogy segítsek neked is a gyermeked életkorához igazodó otthoni játékok kitalálásában, kövesd a Játéktippjeimet, amelyeket a Naptár oldalon találsz meg, vagy akár kövesd az az Insta oldalamon.
