Azt mondják, hogy a legfontosabb dolgokat sokszor csak akkor vesszük észre, amikor egyszercsak nincs. Az érintés is ilyen. Megöleljük a szüleinket, kezet fogunk a szomszéddal, egy anya megpuszilja a gyermeke arcát, és csak akkor érzékeljük igazán, hogy ez mennyire fontos a számunkra, amikor valamiért hirtelen nem tehetjük meg.
A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott az életünkben és sok mindenre rá is világított. A pandémia elején talán még sokan élveztük is az online borozgatást a barátokkal, és a rokonságban is az újdonság erejével hatott, hogy a nagyi videón keresztül és nem az ágy szélén ülve mondott esti mesét az unokáknak. Aztán szépen lassan elkezdtük érezni a társas kapcsolatok és a szervesen hozzátartozó érintkezés, érintés hiányát. Jól lehet a szűk családdal a pároddal akár erősödött is a kapcsolatod. Mégis zavarni kezdett minket a kézfogások, puszik, ölelések hiánya. Az emberek közötti távolság látszólag csak másfél-két méterre nőtt, valójában azonban szakadék keletkezett. Stílszerűen azt mondhatom, hogy a saját bőrünkön éreztük meg, hogy mekkora ereje van és mennyire fontos az életünkben az érintés.
Az érintés, a tapintás az első érzékelésünk és ez marad velünk legtovább
Az érintés az érzékelés legkorábban kifejlődő formája. A magzat a 7. héttől már tapintási reflexeket mutat, az ingerlés megszüntetése érdekében elfordítja a fejét vagy kinyújtja a karját. A 14. magzati héten összezárja ujjait, ami már a fogó reflex alapja (ráfog pl. a köldökzsinórra vagy belekapaszkodik az ikertesóba). A 17. héttől kezdődően pedig az egész bőrfelületén reagál az érintésre. A szakemberek úgy tartják, hogy az újszülött csecsemő szükségletei közül a bőr érintése a legfontosabb, ez a vele való kommunikáció legelső csatornája. Kutatások bizonyítják, hogy ha egy gyermeket megfosztunk az érintéstől, az negatívan hat nem csak a lelki, de a fizikai fejlődésére is. A természet nagy tanítómester, érdemes most is oda visszanyúlnunk: a legtöbb emlős állat rövid vajúdás és ellés után ösztönösen nyalogatja, vagyis stimulálásban részesíti utódait, nem véletlenül.
Azt tudtad, hogy a tapintás, az érzékelés az utolsó érzékszervünk, ami még az öregséget is túléli, ha egy halldokló idős ember már nem hall vagy nem lát jól, és már az emékezete sem jó, az ölelésre, érintésre még ő is reagál.
Az érintés gyermekként nélkülözhetetlen, de felnőttként is fontos
A tapintás a későbbiekben is fontos szerepet játszik abban, hogy a baba megnyugtassa önmagát, felfedezze környezetét, kapcsolatot létesítsen a világgal. Gondolj csak arra, hogy felnőttként, ha ránézünk egy tárgyra, anyagra, nagyjából tudjuk, hogy milyen érzés vár ránk, ha megtapintjuk. Ezeket a tapasztalatokat mind kiskorunkban gyűjtöttük azáltal, hogy a szánkba vettük, megrágtuk, megfogtuk, arcunkhoz, bőrünkhöz érintettük a dolgokat. A gyermek számára meghatározó a biztonságot, bizalmat, tartást kifejező érintés, amit szeretteitől kap, és még mélyebb nyomot hagy, ha mindez hiányzik az életéből.
Az érintés felnőtt életünkben is kiemelt szerepet kap. A testi közelség, a határozott, figyelmes, ugyanakkor puha érintések révén megélhetjük önmagunk létezését, a testünkön és mozdulatainkon keresztül elmondhatjuk örömeinket és fájdalmainkat.
“Tapsoljuk vissza” az érintést az életünkbe!
Virginia Satir pszichológus szerint napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz. Érdemes elgondolkodnunk, hogy mi hány ölelést adunk és kapunk naponta. Az ölelés szempontjából éppen csak túléljük az életünket vagy gyarapodunk általa? A párunkat, a családtagjainkat az anyagi javakon kívül ellátjuk-e elegendő testi érintéssel, hogy a lelki egészségüket megtámogassuk?
A világjárvány megváltoztatta a kapcsolatunkat az érintéssel, a másik ember közelségével. Egy dolgot azonban sose felejtsünk el, és ha már elmúlt a veszély, akár naponta többször is emlékeztessük magunkat erre:
Az érintés, az ölelés, a simogatás, a masszázs a szeretet és az elfogadás legerősebb kifejezési formája. Éljünk vele!
Amennyiben úgy érzed, hogy a babaprojekteteket beárnyékolja az érintéssel kapcsolatos negatív vagy zavaros tapasztalatod, akkor keress fel bátran és kérj Babaprojekt konzultációt!
Most minden jelentkezővel ingyen beszélgetek, mert számomra nagyon fontos, hogy minden nő, aki anyává szeretne válni, megkapja a megfelelő támogatást, elnyerje a lelki békét, el tudja engedni a szükségtelen gondolatokat vagy a vele történtént váratlan, vagy szomorú élményeket, veszteségeket.
